A citotoxikus T-limfociták (CTL) kulcsszerepet játszanak a vírusfertőzések leküzdésében. Mit ismernek fel ezek a sejtek, és mi az immunfelismerés kardinális következménye?

Amikor egy sejt fehérjét termel, melléktermékként kis fehérjetöredékek keletkeznek, amelyek a sejt felszínére kerülnek, és ott a CTL (citotoxikus T-limfocita) felismerheti azt. A különböző töredékeket különböző limfocita „klónok” ismerik fel – ezek olyanok, mint a zárak és a kulcsok.

A zárak sokfélesége véletlenül alakul ki a magzati fejlődés során, így limfociták milliárdjai születnek, amik felismerik a "nem-én"-t, vagyis az önmaguktól különböző fehérjéket (pl. vírusfehérjék), és olyanok is, amik felismerik az "én"-t vagyis önmagukat. Az „én”-t felismerők egész életükben elhallgattatnak. De azok a limfociták, melyek lényegében minden nem saját fehérjével szemben reaktívak, születéskor már jelen vannak, és készen állnak a cselekvésre. Amikor a Corona megérkezik, feltámad a Corona-ellenes csapat, hogy megtámadják és megöljék a "nem én"-t alkotó sejteket. A fertőzések így megszűnnek, és csak kis mértékű károk jelentkeznek, amelyek általában helyrehozhatók.

Ezzel szemben az mRNS-"vakcinák" az egész testben önpusztító folyamatokat indítanak el. A sérült erek szivárgást idéznek elő és beindítják az autoimmun folyamatokat a szövetekben. A teljes érhálózatban véletlenszerűen vérrögök képződnek. A placenta sejtekbe történő bejutása veszélyezteti a magzatot. Az immunrendszer önpusztítása következtében ugrásszerűen megnövekednek a fertőzések és a rosszindulatú daganatok.

Az én és a nem-én megkülönböztetésének igénye alapvető az életben. Ez születéskor kezdődik, és halállal ér véget. A katasztrofális események soha nem lesznek elkerülhetők vagy elfojthatók.

Az mRNS-"vakcinák" alkalmazása a legnagyobb szentségtörés. Ez egyenlő a népirtással, és örökre be kell tiltani.