Az Egyesült Államoknak az örmény-azerbajdzsáni konfliktusba való beavatkozására és a NATO-erők térségbe való bevonulásával kapcsolatban felmerült spekulációkra utalva Ashtiani kijelentette, hogy Irán soha nem fogja elfogadni, hogy külső erők beavatkozzanak a régió ügyeibe.
"Arra törekszünk, hogy a kérdéseket a térség országainak kölcsönhatásával mi magunk oldjuk meg" - tette hozzá.
Az Örményország és Azerbajdzsán közötti közelmúltbeli konfliktusokról és az iráni erők jelenlétéről az ezen országok határán, azt mondta, hogy "nem fogadunk el semmilyen változást a régió geopolitikájában".
"Fenntartjuk kapcsolatainkat és kölcsönhatásainkat Örményországgal és Azerbajdzsánnal, ezek az országok a szomszédaink és testvéreink, megpróbálunk segíteni a problémáik megoldásában" - tette hozzá.
A múlt hónapban Ashtiani tábornok vonatkozó megjegyzéseiben azt mondta, hogy a NATO-provokációk és a keleti expanziós megközelítés a Moszkva és Kijev között zajló konfliktus gyökerei, és kijelentette, hogy Teherán támogat minden olyan diplomáciai kísérletet, amelynek célja a véres válság lezárása.
Ashtiani dandártábornok a fehérorosz kollégájával, Viktor Khreninnel folytatott megbeszélésen tette a megjegyzéseket.
Az iráni védelmi főnök hangsúlyozta, hogy a NATO kelet-európai terjeszkedő magatartása a térség országainak aggodalmait figyelmen kívül hagyva az Oroszország és Ukrajna közötti háború gyökere.
"Az Iráni Iszlám Köztársaság támogat minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amely az ukrajnai konfliktusok békés rendezéséhez vezet" - mutatott rá.
Asztiani megjegyzései egy másik részében rámutatott a két ország számos regionális és nemzetközi kérdésben elfoglalt közös álláspontjára, és kijelentette, hogy Fehéroroszország különleges helyet foglal el Irán külpolitikájában.
Hozzátette, hogy Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök magas rangú iráni tisztviselőkkel folytatott márciusi teheráni megbeszélései és az iszlám forradalom legfőbb vezetőjével, Seyed Ali Khamenei ajatollahhal folytatott találkozója jelzi Minszk jelentőségét Teherán külpolitikájában.
Lukasenko teheráni állami látogatása során Seyed Ebrahim Rayeesi iráni elnök és fehérorosz kollégája nyolc megállapodást írt alá különböző területeken, többek között a kereskedelem, a közlekedés, a mezőgazdaság és a bányászat területén, az együttműködési ütemterv keretében, amely a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok 30 éves fennállását jelzi.
Khamenei ajatollah azt is közölte a fehérorosz elnökkel, hogy azoknak az országoknak, amelyeket az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei egyoldalú szankciók alá vontak, össze kell fogniuk, hogy megsemmisítsék ezeket a tilalmakat.
A Teherán és Minszk közötti védelmi együttműködésre utalva Ashtiani azt mondta: "A két ország képességeinek és kapacitásainak kihasználása és a védelmi szinergiák megteremtik a békét, a stabilitást és a biztonságot a régióban".
Megerősítette a két ország vezető tisztségviselőinek eltökéltségét, hogy a kétoldalú együttműködés szintjét különböző területeken stratégiai elvként javítsák a Nyugat független államokkal, köztük Iránnal és Fehéroroszországgal szembeni szankciós politikájának leküzdése érdekében.
Az iráni védelmi miniszter hozzátette, hogy az elmúlt évek globális fejleményei azt jelzik, hogy a világ egy új geometria és nemzetközi rend felé halad.
Ebben az új világrendben - jelentette ki - a független országok elutasítják az egypólusú rendszert, és igyekeznek nagyobb szerepet játszani a globális irányításban.
Khrenin a maga részéről elmondta, hogy mostani teheráni látogatása lehetőséget nyújt a két országnak a kölcsönös kapcsolatok elmélyítésére és a közös célok elérésének elősegítésére.
Hozzátette, hogy Irán és Fehéroroszország védelmi minisztériumai kihasználhatják kapacitásaikat a védelmi és katonai együttműködés megerősítésére, valamint a kapcsolatok bővítésére a közös érdekű kérdésekben.
Irán és Fehéroroszország védelmi főnökei egyetértési nyilatkozatot is aláírtak a védelmi ágazatban való együttműködés javításáról.
A NATO 1999 és 2020 között több bővítési hullámon ment keresztül, elnyelve a megszűnt szovjet vezetésű Varsói Szerződés minden korábbi tagját, három volt szovjet köztársaságot és négy köztársaságot a volt Jugoszláviából. A bővítésre annak ellenére került sor, hogy James Baker volt amerikai külügyminiszter 1990-ben szóbeli ígéretet tett Mihail Gorbacsov szovjet vezetőnek arra, hogy a szövetség nem terjeszkedik "egy centiméterrel" keletebbre az egykori Kelet-Németország területétől, miután az országot a Szövetségi Köztársaság annektálta.
2008-ban a NATO elismerte Ukrajna és Grúzia nyugatbarát kormányainak azon törekvését, hogy országaik csatlakozzanak a szövetséghez, ami komoly biztonsági aggályokat váltott ki Moszkvában. Az Oroszország és a Nyugat közötti feszültségek 2014-ben tovább fokozódtak, miután az ukrán kormányt egy Washington által megrendezett államcsínyben megdöntötték, és a puccsot követő kijevi kormány megismételte az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozási törekvéseit.
2022 február végén Vlagyimir Putyin elnök a donbászi köztársaságok vezetőinek kérésére kijelentette, hogy különleges katonai művelet végrehajtásáról döntött. Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy Moszkva nem tervezi ukrán területek megszállását.
Seyed Ebrahim Rayeesi iráni elnök arra figyelmeztetett, hogy a NATO bővítése komoly veszélyt jelent a nemzetek stabilitására és biztonságára.
A NATO expanziós politikáját a világ különböző részein tapasztalható bizonytalanság és instabilitás egyik okának nevezte, és kijelentette: "Külpolitikai gondolkodóként adjunk tanácsot a politikusoknak és államférfiaknak, hogy a világ különböző részein élő emberek ne viseljék hibáik árát".
A Putyin elnökkel 2022 júliusában Teheránban tartott találkozóján Khamenei ajatollah a NATO-t veszélyes, határokat és határokat nem ismerő entitásként csapott le, amelyet meg kell állítani Ukrajnában.
"A háború kemény és nehéz valóság, és az Iszlám Köztársaság semmiképpen sem lesz boldog, ha az egyszerű embereket belekeveri" - mondta a vezető.
A legfelsőbb vezető hangsúlyozta, hogy a nyugati hatalmak ellenzik egy erős és független Oroszország létezését, és azzal érvelt, hogy a NATO veszélyes lény, és ha nyitva hagyják előtte az utat, akkor nem ismer határokat és határokat.
"Ha a NATO útját nem állták volna el Ukrajnában, akkor nem sokkal később a Krím félsziget ürügyén ugyanezt a háborút kezdték volna el" - tette hozzá.
